Részegen az éjszakain

Tegnap Anikóék elhívtak inni. Mondhatnám azt is, hogy beszélgetni, és társasági életet élni, de minek finomkodni? Úgy is csak K olvassa ezt a blogot. Ő meg ismer.
Meg kell hagyni, tudnak élni. És most nem arról beszélek, hogy Cs. jéggel (!) szolgálja fel a rumot, bacardis pohárban, vagy amikor szóba került az abszint, egyből előkapta és megkínált, vagy hogy jó fejek, és jó rájuk nézni. Tudnak élni, mert élvezik. Szeretnék egyszer én is eljutni oda, ahová ők eljutottak.

Foto by joewilcox